tréning filozófiánk

tréningek képzések

tréningek fogalmak módszerek

képzési és tréninges referenciák

tréningel kapcsolatos publikációk

gyakori kérdések tréningekkel kapcsolatban

tréningcég elérhetősége

mercure consulting ügyfél rendszer tréningekhez

nyitott események enneagram

tréning blog

tréning érdekességek

selfness tréning

mercure consulting publikáció
mercure consulting trénerek
mercure consulting trénerek
Bedő Márta vezető trénerMagyar Judit vezető tréner Török Zsófia vezető tréner Molnár Mónika tréner Bedő Márta vezető tréner
mercure consulting publikációk
Fedezd fel a benned rejlő gyermeket!
Fedezd fel a benned rejlő gyermeket 2.!
Önismeret
Konfliktus-management
ACTIVITY avagy a profi prezentáció
Idő-menedzsment
ACTIVITY - avagy a profi prezentáció
Magyar Judit - UNIQA Hírmondó

Bizonyára találkozott már mindenki az Activity nevű játékkal a gyakorlatban. Minden fordulóban korlátozottak a lehetőségeink (csak rajzolni, csak mutogatni vagy csak beszélni lehet), de a játék hevében mást tapasztalunk. Fegyelem ide vagy oda, ha nagyon belelendülünk, egyszerre akarjuk az összes eszközt használni. Talán előttünk is van egy-két kép: a másik fél "elvileg" rajzol, de sűrűn rázza a fejét, vadul köröz a ceruzás kezével, és végveszélyben még hangokat is ad. Mindez azért van, mert ha felszabadultan játszunk, ösztönösen érezzük, hogy milyen eszközök segítenek minket abban, hogy megértessük mondandónkat a másikkal. Számomra néha talány, hogy miért is felejtjük el mindezt, amikor "komolyra" fordul a dolog, és a munkahelyünkön, ügyfelek, kollégák vagy a menedzsment előtt készülünk átadni valami információt.

Fordítsuk tehát "komolyra" a szót, és nézzük meg, hogyan hangzik az activity tudományos olvasata. Amikor kommunikálunk, az információk több csatornán áramlanak egyszerre. Ezek a csatornák a következők: verbális csatorna, non-verbális csatorna, valamint külön szokták kezelni a metakommunikációs csatornát. Ha kevésbé akarunk tudományosak lenni, akkor ez a felosztás lehet egyszerűbb egy prezentáció esetében: a hallható, a látható és az érezhető csatorna. Az elsőhöz tartozik mindaz, amit a hallgatóság a fülén keresztül észlel, vagyis a mondandónk tartalma, a hangszínünk, hangerőnk, beszédtempónk, kiejtésünk és még sorolhatnám. A második csatorna mindaz, ami látszik belőlünk, vagyis a ruhánktól kezdődően a mimikánkon át az egyéb testbeszéd jeleinken keresztül minden. A harmadik csatorna pedig azon dolgok gyűjtője, amit a hallgatóság érez velünk kapcsolatban - például, hogy hogyan érezzük magunkat, milyen a viszonyunk a témához, hozzájuk - és ez bizony nem elhanyagolandó. Amikor készülünk egy előadásra, általában a témára koncentrálunk. Számos felmérés készült arra vonatkozóan, hogy a hallgatóságban mi marad meg egy előadással kapcsolatban (a mérési eredményeket információ átviteli rátának hívják), és bizonyított tény, hogy az összes információnak mindössze 7-10%-az, amit a szöveg tartalma képvisel. Vagyis a hallgatóság sokkal jobban (és tovább) emlékszik arra, amit lát és érez, mint arra, amit hall. Ezért fontos, hogy használjuk egy prezentáció esetén az összes rendelkezésünkre álló lehetőséget, hogy minél magasabbra emeljük a mondandónk megértésének hatásfokát.

Ha igazán profi előadást akarunk tartani, érdemes elfogadni egy-két alapszabályt a csatornák használatánál:

A hallható csatorna esetén: még tökéletesen kidolgozott téma megértését is veszélyeztetheti, ha nem jól választjuk meg a hangerőnket. Igyekezzünk a hátsó széken ülők számára is hallható módon beszélni, valamint tegyünk hangsúlyt az általunk legfontosabbnak tartott részekre. Sokat segít a követhetőségben, ha ügyelünk arra, hogy a mondatok végén levigyük a hangsúlyt.

A látható csatorna esetén : minket támogat, ha úgy helyezkedünk el, hogy jól lásson mindenki, és mi is jól lássuk a hallgatóságot. Ha igazán profik vagyunk, akkor nem a projektor van a középpontban, hanem mi, hiszen - jó esetben - nem a gép tartja az előadást. A szemkontaktus elengedhetetlen kelléke a jó előadásnak, hiszen a hallgatóság többek közt ebből következtet arra, hogy figyelünk-e rájuk. És nem utolsó sorban segítenek minket a nyitott, barátságos gesztusok. Ezeket akár tükör előtt is meg lehet otthon nézni.

Az érezhető csatorna: tűnik talán legnehezebbnek, de érdemes pár perc figyelmet szentelni annak, hogy a szolgálatunkba állítsuk ezt a lehetőséget is. Megdöbbentően nagy a szerepe ugyanis abban, hogy milyen is lesz a mondandónk fogadtatása. Ha képesek vagyunk őszintén azonosulni mindazzal, amit mondunk, ha előadás előtt kicsit ráhangolódunk a hallgatóságra, és ha gyártunk egy-két pozitív jövőképet arról, hogy jól fog sikerülni a prezentáció és hallgatóink elfogadják a céljainkat, magunk is meglepődünk, hogy milyen más lesz az elfogadottságunk.

Tudom, hogy prezentációt nem lehet sem könyvből, sem holmi újságcikkekből tanulni. Ennek ellenére bízom benne, hogy az itt leírtak talán ötletet adnak néhányatoknak a változtatásra, és abban is bízom, hogy találkozhatunk a tréningprogramjainkon, ahol mindezeket a gyakorlatban lehet kipróbálni és elsajátítani.

Magyar Judit (Mercure Consulting)

vissza

mercure consulting kft (c) 2007