tréning filozófiánk

tréningek képzések

tréningek fogalmak módszerek

képzési és tréninges referenciák

tréningel kapcsolatos publikációk

gyakori kérdések tréningekkel kapcsolatban

tréningcég elérhetősége

mercure consulting ügyfél rendszer tréningekhez

nyitott események enneagram

tréning blog

tréning érdekességek

selfness tréning

mercure consulting fogalmak módszerek
mercure consulting címszavakban

Asszertivitás

A latin asserere=felszabadítás szóból ered, mai értelemben a problémamegoldó energia felszabadítása. Olyan magatartásforma, ahol nyugodtan, határozottan kiállok a jogaimért, ugyanakkor tiszteletben tartom a másik fél jogait.

mercure consulting

Coaching

A szakmai személyiség innovatív fejlesztési formája. Lehet négyszemközti vagy kiscsoportos, de mindenképpen hosszabbtávú együttműködési forma, mely során a coach és a coach-partner úgynevezett settingek során találkozik. Folyamat jellegéből adódóan rendkívül cél-, eredmény- és megoldásorientált képzési forma. Alapvetően két ponton tér el a tréningtől. Egyrészt a coaching nem visz új ismereteket a képzésbe, célja a meglévő ismeretek és képességek használatának optimalizálása, másrészt jellegéből adódóan a változások rögtön a mindennapi munkában jelennek meg. Az Európában működő szemlélet szerint a coach nem része a szervezetnek, mindig külső, független személy.

Empátia

Együttérzés, beleérzés, de nem azonosulás egy másik emberrel.

Enneagram

Az Enneagram kilenc emberi alaptípust foglal rendszerbe, magyarázatot ad arra, miért cselekszünk annyira ránk jellemző módon. Gyakorlatilag programokat szimbolizál, amelyek meghatározzák életünket. Ezek a programok kora gyermekkorban keletkeznek, és alapvető tartalmuk, hogy hogyan próbálunk meg szeretetet szerezni és elkerülni a szenvedést. Az Enneagrammal mélyebben megérthetünk másokat, és azt is megtanulhatjuk, hogyan lépjünk túl viselkedési sémáinkon. Megszabadulhatunk idejétmúlt túlélési stratégiáinktól, ezáltal az életet friss szemmel láthatjuk.

Érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia fontosságára a közelmúlt neuropszichológiai kutatási eredményei hívták fel a figyelmet. Több kutató egybehangzó véleménye szerint a sikeres élet záloga sokkal inkább az EQ-ban keresendő, mint a felhalmozott tudásanyag mennyiségében. Az érzelmi intelligencia öt fő területe (Daniel Goleman):

  • Ön-tudatosság (önismeret, az egyén saját életének, mindenekelőtt érzelmi életének ismerete)
  • Ön-menedzsment (az érzelmeken való uralkodás képessége olyan értelemben, hogy azok az egyén tudata ellenére ne uralkodjanak el rajta, valamint a negatív érzések, élmények belátható időn belüli feldolgozásának képessége)
  • Ön-motiváció (a feladatvégzésben való szorgalom és kitartás akkor is, ha valami nem sikerül elsőre)
  • Empátia (beleérző képesség)
  • Elkötelezettség (a dolgokat és a többi embert nem kívülről szemlélni, hanem velük együtt dolgozni a célok elérésén, valamint örömmel együtt lenni a többi emberrel)

A vezetői sikeresség közel 90%-ban az érzelmi intelligenciának tulajdonítható.

Az EQ tanulással fejleszthető kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül.

Leggyakoribb tévesztések az EQ-val kapcsolatban

  • Az EQ nem azt jelenti, hogy kedvesek vagyunk (sőt, néha kifejezetten az mutat előre egy helyzetben, ha nem vagyunk kedvesek)
  • Az EQ nem azt jelenti, hogy egyeduralmat biztosítunk az érzelmeknek ("ereszd csak ki a gőzt"), hanem éppen az érzelmekkel való bánást teszi lehetővé.
  • Sem a nők sem a férfiak nem jobbak az EQ terén. Az érzelmi intelligencia tökéletesen egyénfüggő.

Feed-back

A szó jelentése: visszacsatolás. Feed-back Tréningkörnyezetben elengedhetetlen tükrözési-technika, ami annyit jelent, hogy a résztvevők visszajelzést kapnak a tréner(ek)től, megadott célok mentén, egy konkrét feladatban képviselt szerepük és reakcióik hatásáról, továbbá tanácsot kapnak használhatóságukról a gyakorlatban. Ez témától függően (ld. prezentáció) kiterjedhet a személyes adottságokra és eszközökre is.

Humán technológiák

Azoknak a képzéseknek a gyűjtőfogalma, ahol a fókuszban az ember és azon képességeinek fejlesztése áll, ami a szocializációs és a munkahelyi környezetbe való beilleszkedését és hatékony működését segíti.

Intelligencia

A pszichológiában használatos definíció alapján az intelligencia azon képességeinknek az összessége, amelyekkel a külvilág követelményeinek leghatékonyabban meg tudunk felelni. Ez az utóbbi időkig leginkább a gondolatiságot, logikát, analitikus értelmezést, értelmi felismeréseket előtérbe állító IQ-t jelentette. A világ azonban olyan sokrétű követelményeket támaszt velünk szemben, hogy szükségessé vált az intelligencia-modell kiterjesztése.

Karakter

A külvilág ingereire adott érzelmi reakciórendszer, ami tükrözi az érzelmi viszonyunkat a külvilághoz, és így az értékrendünkről árulkodik. Érzelmi volta miatt nem áll a tudatunk befolyása alatt, így az életünk folyamán nem változtatható. A szó a latin "bevésés" szóból származik. Ez egyfajta alap, amire a személyiség ráépül. Karakterünk megismerése jelenti a kulcsot a mélyreható önismerethez.

Készségfejlesztés

Ez egy olyan folyamat, ami az ember alapvető adottságainak feltérképezésén és fejlesztésén alapul. Akkor van rá szükség, amikor az egyén, saját motivációból vagy külső kényszer (munkahelyi elvárások és kötelezettségek, változó élethelyzet, stb.) hatására egy adott feladathoz rendszerezi és fejleszti az ahhoz szükséges készségeket. Pl. munkahelyi elvárás a rendszeres prezentáció. Ehhez szükséges az adott kommunikációs készségek fejlesztése és ötvözése a korszerű prezentációs technikákkal, a személyes adottságokra építve.

Kommunikáció

A szó a latin communis = közös szóból ered. Amikor tehát kommunikálunk, akkor közösséget akarunk létesíteni valakivel, vagy meg akarunk osztani egy információt, gondolatot, érzést.
A kommunikáció lényege, hogy egy bizonyos "hírrel" kapcsolatban "egy hullámhosszra hangolja" az adót és vevőt. Amikor ez nem sikerül (és bizony sokszor nem sikerül), akkor jönnek a kommunikációs problémák.

Önismeret

Legtöbben bizonyosak vagyunk abban, hogy jól ismerjük magunkat, aztán meglepődünk, ha olyat érzünk, gondolunk vagy cselekszünk, amit el se tudtunk volna képzelni önmagunkról. Az önismeret - leegyszerűsítve - nem más, mint annak a képessége, hogy felismerjük és megértsük saját hangulatunkat, érzelmeinket, a cselekedeteinket ösztönző erőket, valamint ezek másokra gyakorolt hatását.

Szakmai személyiség

Az egyén azon ismereteinek, képességeinek, kompetenciáinak gyűjtőfogalma, amelyek a munkahelyen, munkavégzés közben jelennek meg a szakmai ismeretek konkrét alkalmazása során. A különböző üzleti szervezésű képzési formák a szakmai személyiség fejlesztését célozzák meg, de természetesen hatnak a teljes személyiségre.

Személyiség

A személyiség alkotóelemeinek az énfogalmakat tartják és azt feltételezik, hogy a személyiség működése az alkotóelemek viszonyának függvénye. Az én és az énideál közti távolságtól függ, hogy a személy reagálása egy adott helyzetre patológiás, vagy a fejlődés szempontjából előremutató lesz-e (ld. Rogers elméletét). Több kutató véleménye szerint a működés célja a "jó közérzet" elérése.

Szerepjáték

Különböző tárgyalási helyzetek gyakorlását biztosítja támogató, kockázatmentes légkörben. Egyik legjobb formája a készségek fejlesztésének, megerősítésének, és nem elhanyagolandó az önbizalom növelő hatása sem.

Szimulációs játék

Egy adott fontos probléma(kör) leképezése egy hosszabb játékfolyamatban, ahol - ellentétben a szituációs játékkal - fontos szerepet kap az időbeliség.
Például egy vállalatfejlesztési szimulációs játék kapcsán a résztvevők könnyen és rövid időn belül átlátják mondjuk egy cég termelési, karbantartási, logisztikai és pénzügyi összefüggéseit. Azonnal világossá válik az egyes veszteségek és a fejlesztés jelentősége, és ezek profitra gyakorolt hatása. A játék során javul a résztvevők kommunikációja, együttműködési és közös problémamegoldási készsége, így a vállalati célok könnyebben elérhetők.

Szituációs játék - szerepjáték

Ez egy bevált módszer tréningkörnyezetben a valóság leképezésére, hétköznapi élethelyzetek megjelenítésére. Az adott témához igazítva (pl. értékesítés, vezetői ismeretek, stb.) a résztvevők színházszerűen életre keltik a megadott rövid párbeszédes szituációt. Ez lehetőséget ad olyan semleges visszacsatolásra (ld. feed-back), ami alapján képet kapnak a rutinszerűen alkalmazott tudásuk és módszereik hatásfokáról egy "külső" szemüvegen keresztül.

Tréning

Csoportos tanulási forma, melyben túlnyomórészt a gyakorlásé a főszerep. A tréningprogramok során az idő mintegy 15-20 százalékát teszik ki előadások, elméleti blokkok, a többi interaktív tanulás (például: kiscsoportos feladatmegoldás, brain-storming, szerepjáték, szituációs gyakorlat, szimulációs játék, stb.).

mercure consulting kft (c) 2007